Olvasási idő: ~ 7perc
Ez a kommunikáció alapja, amit az ember a Teremtéssel, belső Forrásával, avagy a Végtelen potenciált rejtő Mátrixszal/Mezővel folytat. Vajon hány százalékban tudatosak kérdéseink? Vajon mennyi választ vagyunk képesek felfogni egyáltalán? Van egy sokatmondó mondásunk, ami így szól: “Hülye kérdésre, hülye válasz.” Emlékszel?
Hogy ez miért fontos? A szakrális radiesztéziában folytatott tanulmányaim során kezdtem megérteni ezt. Mármint a kérdésfeltevés helyességének, pontosságának fontosságát. Úgy látom ma már, hogy ehhez külön képességet kell kifejleszteni, hogy az ember tökéletes és letisztult kérdéseket tudjon feltenni a legbölcsebb és mindentudó Forrásnak, hogy a válaszok is annak mintájára bölcsességet és mindentudást tükrözzenek tudatunkba vissza.
Hülye kérdésre, hülye válasz. Miért akarnék például olyan kérdést feltenni, hogy “Miért vagyok ilyen szerencsétlen?”, amikor erre nem valószínű, hogy lehet egyszerűen válaszolni, ráadásul egy ilyen kérdés csupán tovább erősítené azt a tévképzetet, miszerint szerencsétlen vagyok. Ki tudja hány és hány tényező játszik ebben közre. Persze, végső soron, mindenre végtelen megoldás és ok létezik. De nem ez a lényeg itt. Hanem, hogy a kérdést miképp teszem fel, hogy minél konkrétabb és tisztább választ kapjak vissza.
Ráadásul ugye NEM elméből kell feltennem, hanem SZÍVBŐL. Ezt is meg kell tanulni, érezni, hogy miként megy. Ehhez konkrét és tiszta kérdés szükségeltetik. Nem logikus? Ha például azt kérdezném, hogy “Miért nem ért meg a feleségem/férjem?”, akkor ez megint egy eléggé bő lére eresztett történet lenne, amire természetesen jönni fog válasz, de nem biztos, hogy ki tudod hámozni és meg tudod érteni, hiszen maga a kérdés is picit ködös volt, hogyan is láthatnád tisztán a választ? De, ha azt kérdezném ehelyett, hogy “Mik azok a viselkedés vagy gondolkodás mintáim, melyek akadályoznak abban, hogy kiteljesedjek/bevonzzam a bőséget/boldogságot/sikert?”, talán kicsit konkrétabb lenne, és az erre jövő választ is jobban fel tudnám ismerni.
Jönne például egy érzés, hogy “Mert a szüleim/társadalom/tapasztalataim belém nevelték, hogy a gazdagok rossz emberek, vagy csak nagyon nehezen és csak csalással lehet elérni a gazdagságot” vagy “A mi családunkban senkinek nem jött össze” és egyéb tudati programozások, melyek a tudatalattiba lesüllyedve szépen terelik életünket a kedvezőtlen irányba, amíg fel nem ismerjük és meg nem változtatjuk hozzáállásunkat. Ezek a kérdések segíthetnek megismerni saját programozottságunkat, tudatalattinkat és hogy miért ilyen-olyan irányba megy az életünk.
Az is lehet, hogy beugrik egy kép a kérdésre. De bármilyen formát ölthet a válasz, és bármilyen “színpadon” megmutathatja magát. Csak meg kell tanulni olvasni ezekből, azaz értelmezni őket. A tökéletes kérdések feltevésének elsajátítása rád vár. A Forrás alig várja, hogy kielégíthessen ilyen kérdéseket és halló fülekre találjon válasza.
Aztán az is lehet, hogy nem a gátakra, akadályokra kéne rávetni fókuszunkat, mivel azzal csupán tovább tartjuk életben, energizáljuk, töltjük őket. Akkor meg miért nem inkább azzal foglalkozunk és szentelünk neki még több energiát, amit valójában szeretnénk, hogy legyen? Hiszen adott egy végtelen Tudati Teremtő mező, mely visszatükrözi “kérdéseinket”, azaz az általunk kivetített és fontolgatott kérdéseket és valóságot teremt belőlük. De ez NEM csak konkrét kérdéseket jelent, hanem ez egyfajta KÉRÉS valójában. Mintha a Google keresőbe beírnál valamit. BÁRMIT beírhatsz, ugye?
Ha például fáj a lábad és minden órában azt fejezed ki és arra is gondolsz, hogy mennyire fáj a lábad, ha megkérdezi tőled valaki, hogy hogy vagy és te erre azonnal rávágod, hogy mennyire fáj a lábad és még panaszkodni is kezdesz a fájdalmadról, akkor az vajon mit fog eredményezni? Meg lehet így gyógyulni? Mi magunk teremtettük a fájdalmunkat “helytelen” gondolkodásunkkal, világnézetünkkel, ítélkezéseinkkel, érzelmeinkkel és aztán még konstatáljuk is, ami történt, és folyton erősítjük tovább. Ez sokunk hibája és csak még több gondot okozunk ezzel az életszemlélettel, viselkedéssel magunknak, de panaszkodásunkkal másoknak is.
Viszont azt is kivetíthetném, hogy teljesen egészséges, boldog és sikeres vagyok, amire ehhez megfelelő energetikájú “választ” avagy valóságot fogok kapni (ha engedem). Például a lábam napról-napra jobban lesz és meggyógyul, vagy még aznap felhív egy régi ismerős, és tesz egy ajánlatot, vagy a városban sétálva elcsípek két ember beszélgetését, amibe be tudok kapcsolódni, és ezáltal jutok valami új lehetőséghez, vagy pont meghallok valamit a rádióban, meglátok valamit a neten böngészve, és így tovább. De ez végtelen formában jöhet. Csak nyitottnak kell rá lennünk, és TUDNI, hogy jönni fog a válasz.
Természetesen, amikor nem tudatosan kérdezünk, akkor is működik ez a kérdezz-felelek mechanizmus a teremtésben. Viszont alaphelyzetben a mindenkori cikázó, aggodalommal, félelmekkel, negatív érzelmekkel teli gondolataink, érzelmeink vezérlik ezt anélkül, hogy észrevennénk. Majd csak az eredményét fogjuk látni, de akkor sem biztos, hogy megértjük, hogy miért is kaptuk azt, amit, az élettől. Persze vannak olyan emberek, akiket nem gyötörnek negatív gondolatok, akik tele vannak tűzzel és törnek előre és feljebb… és mit ad isten… nekik jól is megy a szekér általában.
Van még mit tanulnunk az élettől, az is biztos. Elsősorban azt, hogy figyelnünk kell gondolataink és érzelmeink tisztaságára, pozitívságára (már ha szeretnénk fényesebb, élvezetesebb életet élni), és a tudatosságra is… legalább addig, amíg transzformáljuk eddigi hibás, negatív, kritikus és panaszos életfelfogásunkat, és teljesen természetesen nem jönnek a számunkra jobbat és szebbet vonzó gondolatok és érzelmek.
Kérdezz – Felelek… ez a “játék” neve. Tanulj meg játszani és a csoda beléphet életedbe!
További tudati világosságban fürdőző napot kívánok!
Szívből áradó szeretettel,
Képes Tamás (Inspirátor)
