Olvasási idő: ~ 15perc
Számos jótét lélek ott vérzik el, hogy kételyei felemésztik. Annyira szeretne az ember megfelelni egyfajta szívébe vésett Életkódnak, hogy mindig, minden körülmények között a lehető legjobbat tudja adni, nyújtani, mondani és tenni. Egyetlen problémája van csupán az ilyen embernek: kételkedik abban, hogy biztosan a legfőbb jó az, amit gondol, érez, és tesz. Ez a fajta kétely és bizonytalanság szerintem sokakat érint és sokak életét keseríti meg. Ezért szeretnék ma erről írni és közzé tenni gondolataimat. És, hogy biztosan a legfőbb jót fejezzem ki, mai napomat is ezzel a mantrámmal indítom, mely egyetlen mondatban összefoglalja, amit itt majd ki szeretnék neked bontani:
Ha te ennyiből is megérted, hogy miről szól ez az egész, akkor nem is szükséges tovább olvasnod posztomat. Persze, ha érdekelnek a részletek, melegen ajánlom, hiszen különben ki sem fejezném, ha nem lenne érdekes, fontos és további gondolatok ébresztője.
A „legfőbb jó misztériuma” (amit csak én nevezek most így a könnyebb érthetőség kedvéért) nagyjából 6 éve érintett meg talán először úgy igazándiból. Ekkor kezdtem ugyanis kifejezésre juttatni belső világomat, felismeréseimet, felfedezéseimet, avagy azt a világképet, Teremtés felfogást, amit akkoriban csak nagyon kevesek értettek, de annál többen félre. Ezért én is megválogattam természetesen, hogy kiknek beszélhetek egyáltalán „világot rengető” gondolataimról, Forrásom sugallatairól, melyeket alig tudtam magomban tartani az izgatottságtól, mivel még az újdonság erejével hatott az, hogy egyáltalán olyan dolgokat foghatok fel, amikről a világon is csak kevesen tudtak (ahogy akkor fel tudtam ezt mérni egyáltalán). Nyilván óriási dilemma volt ez számomra, hogy szabad-e, érdemes-e magamra felhívni a figyelmet azáltal, hogy kifejezésre juttatom belső univerzumomban tett felfedezéseimet.
Akkoriban még erősen foglalkoztatott a szakrális radiesztézia és az energiagyógyászat több területe is. Az ezekben tett tapasztalásaim is nagyban hozzásegítettek annak felfogásában, hogy egyrészt minden okkal történik, másrészt pedig mennyire fontos az alapvető szándék, hozzáállás és hangoltság, mielőtt bárkinek is segíteni szeretnék, legyen szó energetikai tisztításról vagy gyógyításról; nem beszélve arról, hogy nem kell mindenkit megmenteni, hanem csupán azoknak segíteni, akiknek szükségük van rá és ezt felénk kifejezésre is juttatják. Bármilyen jó szándék is vezérel, nem avatkozhatok be senki szuverén életterébe, lényébe annak engedélye, kérése nélkül. Hiszen akármennyire is szeretne az ember segíteni, ez bizony manipuláció lenne, azaz erőszakos befolyás.
Mivel olyan információk és tudás birtokába kerültem nagyon rövid idő alatt, melyből még csepegtetve is könnyedén okozhattam volna teljes elme összeomlást és egyéb rendkívüli károkat azok számára, akik e földi valóságba süppedten és arra programozottan élték képzeletbeli életüket, nagyon kellett vigyáznom, hogy kinek mit mondok. Olyan felelősség ez, aminek nyomása alatt már sokan elvéreztek és tettek tönkre életeket valószínűleg abban a szent meggyőződésben, hogy másokat segítenek. Hát én nem szerettem volna beállni a sorba. Viszont nagyon nehéz az egós elmét is kordában tartani, hiszen „rájön az öt perc” és meg akarja azonnal menteni a világot, ha már olyan tudás forrásához vél hozzáférést feltételezni, ami mindenre gyógyírt jelenthet ezen a világon. Az ember hirtelen átmegy „Jézusba” meg „Supermanbe” és mindenkit téríteni szeretne egy jobb világ megteremtésére, mindenkit meg akar menteni a korlátolt és tudati világosságot nélkülöző elme börtönéből.
Aztán persze egy idő után felfogja (amennyiben nem ragad bele ő maga ebbe börtönbe), hogy nem lehet és nem is kell mindenkit felébreszteni, megváltani vagy téríteni. Megérti az ember, hogy mindenki saját MAGáért felelős valójában, és első sorban ÖNMAGÁT kell RENDbe tennie ahhoz, hogy az „összkép” tisztuljon.
A Forrás Világosságát sugárzó NAPpá kell válnia ahhoz, hogy árnyékot ne vessen többé, és EZT a tudását kell valójában továbbadnia, hogy másOK is NAPpá válhassanak a maguk körÉNezetében (környezetében). Mert meg kell ugye érteni, hogy el lehet sütkérezni egy ideig más NAPjának a melegében, fényében, de attól még nem fogjuk megérteni és megérezni SAJÁT MAGunk Forrásának Világosságát, hiszen engedjük, hogy másé töltsön bennünket.
Tudom, picit elkanyarodtam az eredeti gondolatifolyam medrétől. És tudod, hogy miért? Mert lehet, hogy neked most PONT EZT KELLETT HALLANOD! Hogy honnan tudom? Onnan, hogy hiszem és tudom, hogy ha úgy állok hozzá e poszt megírásához, ahogy fenti mantrám is kifejezi, akkor bizony egyes lelkek számára, akiknek legfőbb java együtt rezeg ezen szándékommal, pontosan azt fogják ebből az írásból kapni, amire épp szükségük van. Tudod, ma már nap mint nap kapom a Facebookon az olyan üzeneteket kedves Olvasóimtól, melyek szerint pont azon járt a gondolatuk, pont olyan problémájuk volt, amire posztom azonnali választ és kulcsokat adott. (És nem azért, mert Superman vagyok vagy valamiféle csodabogár, hanem, mert ez a világ legtermészetesebb dolga egyébként.)
Persze most mondhatnád, hogy „na, persze, hát mindig lesz pár ember, aki úgy érzi, hogy együtt rezeg az üzenettel és pont arra volt szüksége, nincs ebben semmi extra”. Igen, részben igazat is adnék. Viszont az elmúlt évek számtalan személyes megtapasztalása számomra tökéletesen igazolták, hogy márpedig pontosan így működnek a dolgok, ahogy most itt is leírom neked. De ettől te még ne hidd el. Tapasztald meg, éld át, járasd meg szívedben e gondolatokat, és akkor majd te is meglátod, és az már a TE SAJÁT TAPASZTALÁSOD LESZ!
Nyilván azért nem az elejétől fogva alkalmazom ezt a hangolási technikát, hiszen meg kellett ezt is és azt is tapasztalnom. Sajnos volt olyan eset, amikor az egóm túlfűtöttsége miatt belelovalltam magam a gondolataim kifejezésébe, nem véve figyelembe, hogy éppen egy mélyen vallásos, biblia hívővel beszélek, vagy éppen valakivel, aki mélyen hisz valamiben, amit épp ekézni készültem. Elég egyetlen mondatot kimondanom ahhoz, hogy valakinek a világát azonnal darabokra zúzzam. Ez egy fantasztikus képesség, ami nyilván egy kétélű kard... az Igazság már csak ilyen. Meg kellett tanulnom, hogy nem az a nagy dolog, hogy egy tévképzetet vagy tudati börtönt akár egyetlen mondattal is romokba döntök, hanem az, hogy ezt úgy tegyem, hogy a hallgatóm NE REKEDJEN A ROMOK ALATT! Ugyanis azzal több kárt okozhat az ember, mintha csak hagyná a másikat a börtönében. Ezt is a rögösebb úton kellett megtapasztalnom:
NE ROMBOLJ ANÉLKÜL, HOGY TUDNÁD, HOGYAN KELL ÚJJÁÉPÍTENI!
Természetesen 6 évvel ezelőtt még nagyon gyerekcipőben járt a kifejező képességem a maihoz képest, ami az Életkódot, a Teremtést, a valóságot illeti és óriási változáson, fejlődésen mentem és megyek keresztül azóta is. Ezért is jó, hogy másfél éve végre blogot is kezdtem írni (Tudati Cunami és Tudatbúvár), mert visszaolvasva egykori gondolataimat, ma már sokkal tisztábban, érthetőbben, finomabban, tehát jobban ki tudom fejezni azokat a felismeréseimet, elméleteimet a világról. Ettől persze azok nem lesznek kevésbé igazak, csak egy fejlődési út egy-egy állomását tükrözik.
Mint, ahogy ez a poszt is, amit lehet, hogy egy hét múlva már picit másként írnék meg. És ez így van jól. Na, pont ezért nem igazán hiszek egyébként a megtervezett előadásokban, melyeket írott anyagokból, kutatómunkákból összeállítva adnak elő, hiszen az NEM ÉLŐADÁS! Érzed a különbséget? Az Igazság, a Teremtés ÉLŐ, azaz mindig itt és most van JELen. Ha írásba foglalt igazságokat szajkózunk, akkor nem teszünk mást, mint halott szavakat idézünk, azaz egyfajta ördögi körbe zárjuk magunkat és másokat... valakihez vagy valamihez rendelt tudásba, skatulyába, tudati energiatárba.
Az Igazság, a Tudás ÖRÖK és itt és most pontosan ugyanaz, mint évezredekkel, évmilliókkal ezelőtt. Nem kell, hogy le legyen írva, mert sosem változik és mindig elérhető:
Ott van mindannyiunk SZÍVében az odavezető csillagkapu. Legalább is azokéban, akik ugyanazon Forrás gyermekei, mely az Élet, a LÉTezés Forrása.
Leírva már torzulhat, hiszen az adott egyén elméje vagy szándéka (amit nem ismerhetünk!) megszínezheti. Ezért oly fontos, hogy mindenki megtalálja MAGában ezt a Forrást és hitelt adjon neki. Mindez persze nem azt jelenti, hogy minden előadás hasztalan és hamis. Ne érts kérlek félre! Nyilván van valami értelme bizonyos lexikális tudásnak is, amit így lehet továbbadni. Én most koncepciókról beszélek, amik alapvető különbségekre világítanak rá. Ahhoz pedig, hogy valaki valóban ÉLŐadást tudjon nyújtani, természetesen nagyon tisztának, jólhangoltnak és rutinosnak kell lennie. Ezt több tucat, vagy akár több száz ember jelenlétében azért nem olyan könnyű véghez vinni.
Visszatérve ismét az eredeti mederbe... miután már több tucat lélekkel beszélgettem személyesen, kezdtem ráérezni erre a fenti mantrában foglalt igazságra. Folyton azt reagálták az emberek, hogy „te jó ég, hát pontosan ez a problémám”,”fú, pont ezt kellett, most halljam”, vagy „nem is tudod mennyire rátapintottál”. És mindezt azért, mert HITTEM ÉS TUDTAM, HOGY PONTOSAN AZT FOGOM SZÁMUKRA MONDANI, AMI A LEGFŐBB JAVUKAT SZOLGÁLJA!
Mert ha engeded a SZÍVedet cselekedni, akkor az ráhangolódik a másik lélekre, a közös Tudati Mezőre, mely MINDENT TUD, tehát azt is, hogy épp MIT KELL A MÁSIKNAK HALLANIA ahhoz, hogy bizonyos pozitív változások megtörténhessenek életében!
Nem gondolkodtam egy pillanatig sem elméből, hogy „hú, most mit mondjak ennek a léleknek, akinek ilyen problémái vannak”. Tudod, mindig az igazat mondtam, ami a szívemből jött, még ha ezek olykor igencsak erős gondolatok is voltak, a hallgatómat felrázták, észhez térítették, és akár már aznap, vagy másnap változások léptek be az életébe, és gyakran sorsfordítók. Miután egyre többet tapasztaltam ezt, megszűnt minden kisebb kételyem is ennek igazát illetően, mármint, hogy az adott helyzethez, lélekhez való szándékos, tudatos hozzáállásom eredményeként PONTOSAN AZT MONDOM, AZT CSELEKSZEM, AMIT AZ ADOTT HELYZET, SZEMÉLY MEGKÍVÁN, HOGY A LEGFŐBB JÓ TELJESÜLJÖN.
Bár mantrám a saját legfőbb javam szolgálatát sugallja, de az én legfőbb javam viszont tartalmazza azt, hogy másoknak úgy segítsek, hogy az Ő LEGFŐBB JAVUKAT SZOLGÁLJA minden kimondott, írott szavam és tettem. Tehát ez megint csak TŐLED függ, hogy a te szívedben hogy állsz hozzá a legfőbb jóhoz, mit jelent számodra. Mert nekem és számomra azt jelenti a legfőbb jó, hogy nem csak nekem jó, hanem mindenki másnak is, ki világomban jelen van, vagy éppen akivel, akinek beszélek/írok. Persze látszólag tűnhet úgy, hogy „hú, ettől csak rosszabb lesz minden”, de az idő mégis igazolni fog, hiszen nem látunk minden jövőbeli lépést... szerencsére, teszem hozzá.
Kívánom szívből, hogy megerősödj hitedben és TUDD, minden megnyilvánulásod a legfőbb javadat és mások legfőbb javát szolgálja! ÉLD ÁT, TAPASZTALD MEG, HOGY VÉGRE KÉTSÉGKÍVÜL TUDD ENNEK IGAZÁT! Mert az életed fog ettől megváltozni és hiszem, tudom, hogy csak jobb lehet ettől minden!
Szeretettel,
Képes Tamás (Inspirátor)
